Szent Patrik nap

Március 17.

Tavaszünnep

Szent Patrik Írország térítője és nemzeti védőszentje, aki elhozta Írország számára a kereszténységet.
Írország már a középkor óta, mint a "szentek szigete" híresült el, mégis Patrik az egyedüli szent, aki egyházi kalendáriumokban Írországot képviseli, bár ő maga nem Ír föld szülötte. Ünnepe hozzávetőlegesen nagyböjt idejére esik.
Írország határain túl legendája alig ismert. Születése a 4. sz. végére tehető.
Halála napja ismert, március 17. A római egyház halála után 1200 évvel, 1631-ben adott helyt, mint ünnepnek az egyetemes egyházi naptárban. Nevének ünnepén, március 17.-én, Nagypéntek előtt, az ír férfiak a kalapjukra tűzött rekettyeággal köszöntik egymást.
A rekettye sárga virágú, örökzöld cserje, kopár legelők őshonos növénye. Bontakozó virágai, új hajtásai, a tavaszponton álló Napot, friss tüskéi a tavaszi Nap sugarait jelképezik. Virágai az elsők, amelyeket a méhek felkeresnek. (A méh a mindig megújuló tavasz szimbóluma).
Az írek nemzeti jószága, a birka (húsvéti bárány) is szívesen fogyasztja sarjadzó ágait, amit az írek Patrik nap tájékán visszanyesnek, hogy ezzel is siettessék a friss hajtások növekedését, és szimbolikusan a Nap sugarainak erősödését.
Hitviláguk szerint a Nap erejének mágikus fokozódása várható a rőzsékből megrakott, lángoló máglyától. A walesi néphagyomány szerint a boszorkányok távoltartására is alkalmas a rekettyeág, amellyel kezében a térítő, pogányságot ostorozó, Szent Patrikot is gyakran ábrázolták.
Másik ismert Szent-Patrik jelkép a háromlevelű lóhere, amellyel Patrik a Szentháromságot magyarázta az íreknek.

Szent Patrik története

Még kisgyermekkorában, Nagy-Britanniából, a szülői ház jólétéből, sok másik gyermekkel együtt, egy csapat kalóz rabolta el.
Rabszolgának adták el Írországban. A fogolynak birkákat kellett őriznie, a kopár és terméketlen legelőkön.
Volt, hogy téli fagyban őrizte a nyájat, és éjszakára sem akadt a feje felé fedél.
Napkelte előtt kelt, és imádkozott. Egy napon álmában meglátta Istent, akinek segítségével megszökött rabtartói elől, és visszatért otthonába.
Később Franciaországban, ahol papi tanulmányait megkezdte, St Germain Auxerre kolostorához csatlakozott, és ott élt közel 12 évig.
Amikor ő lett a püspök, ismét megjelent az álmában az Úr, és amikor felébredt, tudatosult benne a különös elhívás.
A kelta írek, akik akkoriban még többségben pogányok voltak, visszavárják őt, hogy beszéljen nekik Istenről.
A pápa áldásával tért vissza Írországba, kimagaslóan sok írt térített, és keresztelt meg. Iskolákat, templomokat, kolostorokat és egyházmegyéket hozott létre.
Írországi missziója egyedülállóan sikeres volt, a sziget legeldugottabb szegletébe is eljutott prédikálni, és téríteni. 20 évig tartó, Írország-szerte végzett misszionárius munkája eredményeképpen a megtértek közt is fontos szerepet kap a királyi család.

A tisztítótűz

A leghíresebb legenda, amikor Szent Patrik a hitetleneknek és kétkedőknek megmutatja a tisztítótüzet.
Történt egyszer, hogy akadozott a hittérítés. Patrik jelet kért Istentől, amivel az embereket megtérésre tudja indítani.
Isten egy helyet mutatott neki.
A Szent megjelölte az Isten által jelzett helyet, ahol a föld gyomra kettényílt, és feltárult egy föld alatti üreg.
Egy Hangot hallott: - Ez a tisztítótűz bejárata, aki leereszkedik oda,megszentelődik, és megszabadul bűneitől. Semmi más vezeklést nem kell elszenvednie.
A "Szent Patrik purgatóriuma" nevű barlang híre a középkor folyamán hazánkba is eljutott.
A szóban forgó szakadék keletkezése a hiedelem alapján, dátum szerint is kapcsolódik a Patrik-naphoz.
Ez a nap, március 17-e, a böjt, a bűnbánat és a megtisztulás időszaka, farsang után, böjt idején, a közelgő húsvéti ünnepkör idejére esik.
Krisztus pokolra szállása is nagyjából erre az időszakra tehető, amikor a természetben bontakozik a tavasz, a megújulás.
A barlang az eltemettetés és az újjászületés Krisztusi szimbóluma.
Jézus földi porhüvelye szintén sziklasírban található, feltámadásának helyszíne is itt van.
Naptári értelemben a föld alatti üreg, "napkapu", fordulópont-jelkép.
Szent Patrik legendája akkor kapott a legerősebb szárnyakra, amikor a tavaszpont március 17-ére tolódott, és a keresztény kultúrkör a húsvéti feltámadást az írek a szent napjával együtt ünnepelhette.

A háromlevelű lóhere és a zöld kalapos manó

A hármas szám Írországban mágikus jelentőséggel bír. de fontos szerepet kap a kelta szimbólumokban is.
Jelzi a teljességet, mint a jelen, a múlt és a jövő, vagy az ég, a föld és az alvilág hármasságát.
Visszatérő motívum az ír népmesékben is.
Hit, remény és szeretet. Szentháromság, az Atya, a Fiú és a Szentlélek.
A hármas a mitikus ír szerencseszám, minden jó, ami a hármas számhoz köthető.
A másik Patrik-napi szimbólum, a zöld sapkás, furcsa kobold. Voltaképpen ő Leprechaun, a fa odvában élő, erdei manó.
Külsejében öreg és kicsi, unalmában cipészkedik. Háromszögletű kalapot és bőrkötényt visel.
Kincsvadászok gyakran hallották már cipészkalapácsának kopácsolását.
Mogorva és barátságtalan. Nagy fazék aranyat rejteget, féltőn a kincsvadászoktól.
Csak azok láthatják meg őt, akik igazán hisznek benne.
Szent Patrik ünnepén tartják a legnagyobb ír fesztiválokat. amelynek egyházi tartalma napjainkban már mindinkább háttérbe szorult.
Zajos mulatságokkal emlékeznek meg védőszentjükről, Szent Patrikról, de ünneplik ezt a napot Kanadában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új-Zélandon is.
Ilyenkor az ünneplők zöld ruhát és Leprechaun kalapot viselnek.
Az evésnek-ivásnak, ínycsiklandó finomságoknak hódolnak, és persze a habos, jóféle ír söröknek is helyt ad a Patrik-napi fesztivál, amelyet minden tavasszal megünnepelnek védőszentjük halálának évfordulóján, március 17-én.

A király megtérése

Patrik-nap és Nagypéntek között játszódik az ismert Arany elbeszélés, amely a király legendás megtérését meséli el.
Egykoron Szent Patrik az uralkodói család színe elé járult, és oly' hevesen prédikált Krisztus szenvedéseiről, hogy botja szöges végével véletlenül átütötte a király lábát. A király abban a hiszemben volt, hogy így kerül megpróbálásra hite, így szótlanul tűrte a fájdalmat.
Amikor a Szent észrevette a király sérülését, amelyet akaratlanul okozott, imájával begyógyította a vérző sebet, és tanúbizonyságot tett csodatévő erejéről.